* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 82.05 KB | |
| 2008-01-15 13:41:50 | |
 | |||||||
Nyilvános  988 | 2957 | A cikk a következő könyvből származik (360-361. oldal): | Cím: 19/2., Zala megye kézikönyve=Handbook of Zala county Közös adat: Magyarország megyei kézikönyvei=County handbooks of Hungary=Handbücher der Komitate Ungarns Közreműködő: Hóbor József (1954) (szerk.) ; Béli József (közrem.) Szerz. közl.: [főszerk. ... Hóbor József] ; [a megyei és településtanulmányok szerzői ... Béli József et al.] ETO jelzet: 908.439.121(035) ; 050.8(439.121) Tárgyszó: Zalavár Szakjelzet: 908 Cutter: M 16 ISBN: 963-9089-19-2 Oldalszám: 488-1040 p. Megjegyzés: Lezárva: 1998. márc. 31. ; Bibliogr.: p. 470-472. ; Összefoglalás angol nyelven A cikk felismertetett szövege: Lakosság száma: 378 fő PÖTRÉTE Belterület: 109 ha PÖTRÉTE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8769 Pötréte, Kossuth utca 40. Telefon: (93) 354-009 Külterület: 1303 ha BASIC INFORMATION • Accessibility: The village of Pötréte is located in the center of the county along the railroad between Nagykanizsa and Szombathely. It is alsó accessible by Roads No. 74 and No. 75. • Municipality address: 8769 Pötréte, Kossuth u. 40.. Phone: (93) 354-009 Mayor. Mr. István Szabó A katolikus templom • Population: 378 • Characteristics: Hs name was first mentioned in a written document in 1269. Many residents kept bees in the 18"1 century. The proportion of old people is high in the village, though the Műre may be bright as tourists have appeared who liké an giing in the lakes. Locals hope to make use of the thermal water, too. Pötréte Közép-Zalában, a Szévíz völgyében, fekszik. Szinte Zala megye földrajzi középpontja a terület: Zalaegerszegtől és Nagykanizsától éppúgy félúton (29 illetve 28 kilométerre) van, mint Lentitől és Keszthelytől (40 illetve 28). A Nagykanizsa-Szombathely vasútvonal mentén terül el. A A74-es és a 75-ös országos főútvonalról egyaránt megközelíthető. A falu határa dombos, nyugatról sík. Történelem A települést a XIII. század közepétől említik írásos források, először 1269-ben találkozunk vele Petréte alakban. A név keletkezése bizonytalan, származhat a Petrus személynév magyarban használatos rövidüléses formájából, a Pétre rété birtokos szerkezetéből jöhetett létre. Nem kizárt azonban a szláv eredeztetés sem. Első említésekor IV. Béla hat ekealja földet adott cserébe Csák orbászi ispánnak a zalai vár petrétei és bezzegdi birtokaiból. 1379-ben Rajky Péter IV. Lászlónak egy 1273-ban kelt oklevéllel akarta igazolni, hogy ő Rajky Pósának és Jánosnak adományozta. Mivel azonban erről az oklevélről kiderült, hogy hamis, Rajky itteni birtokát is elvesztette. Két esztendővel később Nagy Lajos -miután a királyi tanács, mint várföldet, neki ítélte - Rajky Baltram Istvánnak ajándékozta. Ezt követően hosszú ideig nem hallunk Pötrétéről, legközelebb 1531-ben, amikor a Rajky családnak 10,5, míg Sarkán Jánosnak 25 portája volt a településen. 1548-ban 12 új házat építettek, az 1550-es években viszont elzálogosításra és eladásra került a terület. 1572-ben a birtok a veszprémi püspökséghez tartozott. A török többször felégette, 1666-ban pusztaként, 1690-ben puszta faluként említik, birtokosa ekkor Turupolly Péter volt. 1699-ben 9 adózóról és 2 lakott jobbágytelekről beszélnek a források. Két év múlva 7 gazda élt a községben. 1715-ben kétnyomásos gazdálkodást folytattak. A lakosság száma fokozatosan növekedett, a XVIII. század közepén 23 gazda élt Pötrétén, s az emberek méhészettel is foglakoztak. 1757-ben a 224 lélekszámú helységben 39 volt a hospes. 1768-ban egy egész telekhez 18 hold szántó és 8 szekér rét tartozott; 19 résztelkes jobbágy és 10 házas zsellér volt a faluban. 1771-ben már 330 fő lakott (ebből 40 hospes) a községben. 1776-ban megemlítik a források, hogy a pölöskei uraság vámot szed a lakosoktól, mikor vásárra járnak. 1799-ben Rajky uraság földjeit első osztályúnak minősítették. A XIX. század elejére tovább nőtt a lélekszám, 1819-ben 54 házban 368-an éltek. Ebben az időben Rajky Györgynek 28 jobbágya és 4 házas zsellére volt, Rajky Lázárnak pedig 21 jobbágy és 1 házas zsellér dolgozott. 1828-ban az agyagos talajon kettős vetésforgóval termeltek, és a réteket egyszer tudták kaszálni, mivel a terület mocsaras volt. 1848-ban a 438 lakosú falunak volt már tanítója, de csak télen oktatott 26 gyermeket. 1870-ben 530 analfabétát számláltak össze. Ebben az időben jelentős volt az állattenyésztés, lovat, szarvasmarhát, juhot, kecskét, sertést és szamarat tartottak elsősorban, s továbbra is méhészkedtek. A századfordulóra alaposan megváltozott az írni-olvasni tudók aránya, 1910-ben számuk 489 volt. A tanulást nagy mértékben segítette, hogy 1925-ben kéttantermes római katolikus iskola nyílt meg. Ugyanekkor három iparos is dolgozott már a községben. Az oktatás eredményeként 1930-ra 618-ra. emelkedett az írók-olvasók száma. A falu területét 1935-ben 2473 katasztrális holdban határozták meg. 1945 előtt legtöbb birtoka Grunner Gyulának volt - mintegy 500 hold -, de más nagybirtokos is rendelkezett földdel Pötrétén. A parasztságnak általában 8 holdja volt. A termékeiket értékesíteni a kanizsai piacra jártak. MAGYARORSZÁG MEGYEI KEZIKÖNYVE119. Szociológiai jellemzők A népesség száma az 1960-as évekhez viszonyítva mára a felére csökkent, a településre az elöregedés a jellemző, az elhalálozás duplája a születéseknek. A munkanélküliség nem jelentős, 3-5% körül mozog. 1948-ban, két tanerővel működő iskolát államosítottak. Utána még 20 évig volt a községben alsó tagozatos tanítás, a felsősök azonban már előtte is Hahótra és Felső-rajkra jártak tanulni. 1958-tól kultúrház szolgálta a településen az érdeklődőket. A 60-as években a kulturális élet pezsgő volt, majd a KISZ-élet is mozgalmas, aztán fokozatosan csökkent a rendezvények száma. Az utóbbi időben a két fő programra augusztusban kerül sor: falunapot és bállal egybekötött horgászversenyt szerveznek. Alakosság katolikus vallású, a templomban heti három istentiszteletet tartanak. A község a felsőrajki körzethez tartozik a jelenlegi háziorvosi rendszerben, önálló orvosa nem volt soha. Az 1970-es évek végéig önálló sportegyesület működött, mely 1980-ban egyesült a felsőrajkival. 1994-ben horgászegyesület It, ez jelenleg is jól tevékenykedik. Első kövezett útját 1955-ben kapta. Mára az úthálózat teljes mértékben portalanított, sőt 1993 óta felújítása, korszerűsítése folyamatos. A község egyik oldalán a járda kiépítése is megtörtént. A vezetékes ivóvízrendszer 1989-ben került átadásra, valamennyi (152) lakásba bevezették a vizet. A folyékony kommunális hulladék elszállítását megoldották. 1970-ig működött önálló Tanács, utána a Felsőrajki Községi Közös Tanácshoz tartozott. 1995-re kiépült a telefonrendszer, a lakások 40%-ában van telefon. A földosztáskor 88 gazda kapott birtoklevelet. 1959-ben lett Pötréte termelőszövetkezeti község. 1965-ben az Új Világ Tsz taglétszáma 192 fő volt. Két évvel később a szövetkezet egyesült a felsőrajki tsz-szel, majd a gelsei tsz-szel és jelenleg is működik. A település határában az 1970-es évektől jelentős tőzegbányászat folyik. A Pápai Talajerő-gazdálkodási Vállalat - a Bioland Kft. jogelődje - és a Délság - a Hidroterra Kft. jogelődje - kezdte meg a tőzeg kiterme- lését, feldolgozását, csomagolását, melyet többek között virág-, palánta- és lápföldként értékesítenek. A Hidroterra Kft. ezenkívül fizikai és kémiai talajjavítással, környezetvédelmi szolgáltatásokkal, valamint a szakterületéhez kapcsolódó egyéb feladatokkal is foglalkozik. 1972-ben 50 millió forintos beruházással sertéstelep létesült, melyet ma a Backó Kft. üzemeltet. Több húsüzem ellátását tudja biztosítani a telep. A vállalkozások mellett a 10 egyéni vállalkozó is meghatározza a falu gazdasági életét. A II. világháború áldozatainak emlékére a lakók 1989-ben emlékművet állíttattak. Az idegenforgalom 1995-ig nem volt jellemző, azóta a külföldiek ingatlanokat vásároltak, így szabadidejük egy részét itt töltik. A bányászat után visszamaradó tavak horgászlehetőséget is nyújtanak. Vadásztársaság is működik. A Zalatrófea Kft. vadászházának egy-egy vadászidényben sok a külföldi vendége. A falunak jelentős településfejlesztési elképzelései vannak. Folytatni kívánják az utak korszerűsítését. Szeretnék kialakítani a horgásztavak környékét, hasznosítani a meglévő termálvizet (60-90 °C-os hévíz) - a későbbiekben szabadidőközpont létrehozásával -, továbbá a tervek között szerepel a gázvezeték kiépítése. Pötréte működő vállalkozásai, az idegenforgalom megjelenése, az adott lehetőségek kihasználása biztosítják a község fejlődését, előrelépését. A falu a jövő útján halad. AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI: Szabó István polgármester Gáspár Károly alpolgármester Kámány Péter jegyző PÉNZÜGYI ADATOK; Éves költségvetés: 13 millió Ft Állami hozzájárulás, támog.: 2 millió Ft Helyi és átengedett bevételek 2 millió Ft Egyéb helyi bevételek: 6 millió Ft Értékpapír, portfolió: 2 millió Ft Önk. vagyon összértéke: 11 millió Ft Ebből ingatlanvagyon: 9 millió Ft Iparűzési adó: 1 % Építményadó: 750 Ft/m2/ing TELEPÜLÉSFEJLETTSÉGI MUTATÓK: Lakások száma: 152 Ebből önkormányzati: 1 Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások:... 100% Telefonnal ellátott lakások aránya: 35% Burkolt (portalanított) utak: 100% FEJLESZTÉSI TERVEK: Útfelújítás INTÉZMÉNYEK: 1 művelődési ház, 1 könyvtár, 1 templom, 1 sportpálya RENDEZVÉNYEK: T Falunap - augusztus, Horgászverseny - augusztus NONPROFIT ADATTAR: Pötréte Önkormányzat Horgászegyesület Kossuth út 40. Képviselő: Tóth Gyula GAZDASÁGI ADATTAR: Backó Mezőgazdasági Termelő Kft. Sertéstelep Tel: (93) 354-022, 354-011 Bioland Tőzegfeldolgozó Kft. Kossuth út 149. Tel/fax: (93) 354-021 Hári Díszfaiskola-Kertészet Kossuth út 126. Tel: (93) 354-157 Örökzöldek, kertépítés. Hidroterra Környezet, Talaj és Vízvédelmi Szolgáltató Kft. Kossuth út Tel: (93) 363-018,363-019 MAGYARORSZÁG MEGYEI KÉZIKÖNYVE119. |
